Dr. Koronkai Bertalan pszichiáter, sokunk kedves és szeretett tanára 2019. június 2-án, 93 éves korában reggeli verőfényben és hársfaillatban csendesen távozott.
A Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület nevében dr. Szombathelyi Éva elnök így emlékezett meg mesterünkről 2019. június 26-án a Párbeszéd Házában tartott búcsúztatón:
“A mai alkalommal az Egyesület és a magam nevében is szeretnék búcsúzni. A Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület 1990-ben alakult, alapítótagként elnöke Koronkai Bertalan, alelnöke Szőnyi Magda lett. A Tanár úr hosszú évekig elnökölt nálunk, átgondolt tudásának, gazdag szellemiségének, bölcsességének, érzékenységének közvetlen hatását élveztük, megismertette velünk szűkebb szakmai területünk rejtelmeit, önzetlenül átadta tudását.
A Tanár urat megmagyarázhatatlan nyugalom, csendes derű vette körül, a közelében biztonságban érezhette magát az ember. A maga kivételesen emberséges modorát igazságosság és minden ember felé egyaránt megnyilvánuló segítőkészség jellemezte. Személyre szóló észrevételeiben, amiket soha nem erőszakolt a másikra, élettapasztalat, műveltség, fogékonyság mellett átfogó szakmai tudás húzódott meg – ezért volt hiteles minden megnyilvánulása.
Tanítványaimmal az elméleti szeminárium során még a halála előtti héten is forgattuk és fogjuk is a sokszor olvasott és elemzett könyveit, és hátrahagyott -ránk hagyott- tudásának bizonyítékait. Mert az ember ugyan nincs közöttünk, de amíg a könyvei olvashatók és még vannak, akik tudnak emlékezni rá, addig a Tanár Úr élni fog.
Jómagam 40 év távlatában Koronkai Bertalan legelső meditációs csoportjába kerültem, ahova nagy tisztelettel és elfogódottsággal jártam. A csoportban vele együtt kilencen voltunk, minden második szerdán találkoztunk jóval több, mint 4 évig. Jól emlékszem egy egyedi véleményére a régmúltból: a meditációs képzésünk végeztével szupervízióra járultam hozzá, meglehetően kétségbeesve, mert képtelen voltam a saját munkámban az ő példáját követni, a sztoikus, rendíthetetlen nyugalmát, a kevés szót, a saját gondolataim minduntalan kikívánkoztak belőlem. Csak ennyit mondott: Éva, mindenki a saját személyiségével dolgozik… A csoportból mára csak hárman maradtunk, most a Mesterünk is itt hagyott bennünket….
És végül egy részlet Mécs Lászlótól, mely versrészletet ő ismertetett meg velünk anno, szinte előre meglátva szándékát és egész életútját:
Egy ismeretlen, ősi fényű
örök Titokról elszakadtan
küldöncnek jöttem s eltűnök majd,
ha üzenetem általadtam – mintha egyenesen róla szólna.
Amilyen szerényen élt, olyan csendben ment el, nagyon hiányzik!
Nyugodjon békében!
2019. június 26. Szombathelyi Éva
A Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület búcsúztatója.
